americanfreedomagency.com
Forrás: University College London A felvételen a Gram-negatív Escherichia coli baktérium azon külső burkolatára pillanthatunk rá, amely például a gyógyszerekkel való kapcsolatukban is szerepet játszik. A PNAS tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányban az angol és amerikai kutatók kimutatták, hogy a baktérium burkolatának vannak erősebb és gyengébb pontjai is. A baktériumot burkoló membrán fehérjéket sűrűn tartalmazó, és azokat nélkülöző területek váltakozásából áll, a fehérje nélküli régiókban a sejtmembránt erősítő glikolipidek találhatóak. Ez azért fontos felfedezés, mert a Gram-negatív baktériumok esetében ez az ellenálló burkolat akadályozza meg azt, hogy egyes gyógyszerek hatóanyaga a sejtekbe hatoljon, és emiatt is tartják az ilyen típusú baktériumok gyógyszerrezisztenciáját a szokásosnál is nagyobb veszélynek. Mi az a bélflóra, és mi a feladata? | Házipatika. "A külső membrán igencsak komoly akadályt jelent az antibiotikumok számára, és fontos részét képezi annak, hogy e baktériumok ellenállnak a gyógyszeres kezelésnek. Azonban ismeretlen volt, hogy miként is áll össze a membrán, emiatt is választottuk a részletes vizsgálatunk tárgyául" – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Bart Hoogenboom professzor.
Azt is megállapítottuk, hogy a foltosodás bizonyos típusai a baktériumok egyes antibiotikumokkal szembeni fokozott sebezhetőségével korrelálnak. Ezért óvatosan feltételezzük, hogy a baktériumfelület foltos természetének megértésével megtanulhatjuk, hogyan lehet hatékonyabban elpusztítani a baktériumok nagy csoportját (az úgynevezett Gram-negatív baktériumokat), és ezáltal kezelni az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos egészségügyi kihívásokat" – mondta el a vezető kutató a ZME Science -nek. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Az élő baktériumok sejtszintű, molekuláris szintű vizsgálatával feltárul, miként alkotnak hálózatot a fehérjék, s az is, hogy e hálózat nem teljesen fedi le a felületet, hanem hézagokat tartalmaz. E rések miatt nem is mindenütt egyformán erős a védelem, amit a membrán biztosít, vannak gyengébb pontok, amelyeket megcélozhatunk az antibiotikumokkal. A kutatóknak egy néhány nanométeres hegyű tűvel sikerült letapogatniuk a baktérium felületét, majd ennek eredményéből készült el a látható kép. A vizsgálat feltárta, hogy a membrán tele van a fehérjék alkotta lyukakkal, amelyeken át a tápanyagok bejuthatnak a sejtbe, ám a sejt számára mérgező anyagok (pl. Gram-negatív baktériumok, mint a láb Intertrigo oka | New Place. a gyógyszerhatóanyag) már nem. Azt ugyan eddig is tudtuk, hogy a külső membrán fehérjékkel teli, ám az nem volt világos, hogy ennyire zsúfoltan és stabilan állnak rajta a fehérjék. Ugyanennyire meglepő volt azonban az is, hogy számos foltban egyáltalán nem találtak fehérjéket a membránon, ezek a helyek voltak a glikolipidek (a membránalkotó lipidhez kapcsolódó cukormolekulák) területei.
Mindazonáltal a ragadozó baktériumok képesek lehetnek a többszörösen rezisztens kórokozók elpusztítására (akár véletlenül, akár terroristák gyártották őket), amelyek ellen nincs más védekezésünk. Hasznos eszköz lehet a helyi és szemfertőzések elleni küzdelemben is. A ragadozó baktériumok nemcsak abban a képességükben egyedülállóak, hogy más baktériumokat zsákmányolnak tápanyagokért, de fontos orvosbiológiai és nemzetbiztonsági funkciókat is elláthatnak. Gram negatív baktériumok fajtái. Forrás: search
Az egyik végén a lipoprotein kovalensen kötődik a peptidoglikán míg a másik vége poláris fején keresztül beágyazódik a külső membránba. Ez a kapcsolat a két réteg között további szerkezeti integritást és szilárdságot biztosít.
A leggyakoribb károsító tényezők a következők: gyógyszerek (antibiotikumok, hormonok, savkötők, szteroidok, gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók), a túlzásba vitt fehérjebevitel, a finomított szénhidrátok túlzó fogyasztása, az ecetes és savasító, illetve olajos sült ételek, a kávé, az alkohol és a klóros víz is negatívan hat a bélflórára. Emellett számos életviteli tényező is kifejezett ellensége a belső egyensúlynak: a stresszes életvitel, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a vitamin hiánya egyaránt okozhatja az egyensúly felborulását. A probiotikumok alkalmazásával segíthetünk a bélflóra egyensúlyának visszaállításában.
A cukor és a finomított szénhidrátok elhagyásával is sokat tehet az ember a baktériumflóra egészségéért. Az Oregon Egyetem egy korábbi kísérletében a szakemberek egereken vizsgálták, milyen hatással van a cukor a bélrendszerre. Eredményeik szerint az változásokat idézett elő a rágcsálók emésztőrendszerében, ugyanis megemelte az egészségre rossz hatással lévő baktériumok számát, kiváltképp a kólibaktériumok esetében. Minden betegség a bélrendszeredben kezdődik? Íme a meglepő igazság Több mint 2000 évvel ezelőtt Hippokratész – a modern orvoslás atyja – már pedzegette, hogy minden betegség a bélben kezdődik. Bölcsességeinek egy része kiállta az idő próbáját, így érdemes elgondolkodunk azon, vajon igaza volt-e ebben a kérdésben is. A tudomány jelen állása szerint Hippokratész egy kicsit azért tévedett, amikor azt állította, hogy minden betegség a bélrendszerben kezdődik, ám a bizonyítékok azt mutatják, hogy sok krónikus anyagcsere-betegség igen. Az már tudományosan is bizonyított, hogy a bélbaktériumok és a bélnyálkahártya épsége erősen befolyásolja egészségünket.